Zöldtudatos Blog

A napokban kaptunk egy nagyon jó kérdést az egyik vásárlónktól. Éppen a PUL béléssel készült frissentartó kenyérzsákjainkról érdeklődött, amikor megkérdezte:„Ugye ezek BPA-mentesek?” Természetesen meg tudtuk nyugtatni, hogy igen, de utána rájöttünk valamire. Rengeteget írunk a fenntartható anyagokról, a műanyagok kiváltásáról, a kenyér frissen tartásáról és a tudatos háztartásról, de magáról a BPA-ról még soha nem meséltünk részletesebben.

Ha az elmúlt néhány évben úgy érezted, hogy a kerted már nem ugyanaz, valószínűleg nem csak képzelődsz. Egyre hosszabb hőhullámok, 38–40 °C-os nappali csúcshőmérsékletek, hetekig tartó csapadékmentes időszakok és hirtelen lezúduló nyári zivatarok váltják egymást. Sok növény egyszerűen nem tud alkalmazkodni ehhez a szélsőséges időjáráshoz, főleg, ha a kertet még évekkel ezelőtti éghajlati viszonyok alapján alakítottad ki.

Sokan úgy képzeljük el a takarítást, mint egy harcot a baktériumok ellen. A reklámok is gyakran azt sugallják, hogy a cél a kórokozók 99,9%-ának elpusztítása, és minél erősebb tisztítószereket használunk, annál biztonságosabb lesz az otthonunk. Egy átlagos háztartásban azonban teljesen lehetetlen és nem is kívánatos minden baktériumtól megszabadulni.

A növényi alapú táplálkozás elsőre bonyolultnak tűnhet, pedig inkább egy jól átgondolt alapanyag-készletről szól. Ha a kamrapolcod tudatosan van feltöltve, a mindennapi főzés gyorsabbá, egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik. Nem kell minden alkalommal új receptek után kutatni vagy speciális hozzávalókért boltba rohanni. Ebben a cikkben összegyűjtöttem azokat az alapanyagokat, amelyek egy növényi alapú konyhában szinte mindig jól jönnek, és segítenek abban, hogy változatos, tápláló ételeket készíts.

Március a kiskertekben az egyik legizgalmasabb időszak. A talaj lassan felmelegszik, a nappalok hosszabbak lesznek, és végre el lehet kezdeni a veteményes előkészítését. Bár a tavasz elején még előfordulhatnak hidegebb napok, több olyan zöldség is létezik, amely jól tűri a hűvösebb időjárást, és már márciusban elvethető a szabadföldbe.

Amikor valaki először próbál növényi tejet, gyakran ugyanazzal az elvárással közelít hozzá: vajon van olyan növényi ital, amelynek tényleg olyan íze van, mint a tehéntejnek? A kérdés teljesen érthető. A legtöbben gyerekkoruk óta tehéntejet isznak, így az íze, illata és krémes állaga nagyon erősen rögzült.

A házi tészta készítése sokak számára a nagymama konyháját idézi: lisztes gyúródeszka, frissen feltört tojások és a konyhát betöltő, otthonos illatok. A házi tészta recept meglepően egyszerű, és néhány alapanyagból elkészíthető. Ha egyszer kipróbálod, gyorsan rájössz, hogy az otthon készített tészta állaga, íze és minősége egészen más élményt ad, mint a boltban kapható változatok.

Ha van téma, ami csendben rombolhatja a családi békét, az nem más, mint a mosogatógép bepakolása. Mindenkinek megvan a saját „logikus” rendszere, ami a másik szemében teljes káosz. De a viccet félretéve: amikor kinyitod a gépet, és a poharak opálosak, a tányérok foltosak, az evőeszközök vízkövesek… akkor jogos a kérdés: mit csinálok rosszul? Legtöbbször nem a gép a hibás. És nem is feltétlenül a kapszula. Sokkal inkább néhány apró, de rendszeresen elkövetett hiba.

Ha idén megfogadtad, hogy több hüvelyest fogsz fogyasztani, de gőzöd sincs, hogyan vezesd be az étrendedbe, a csicseriborsó igazi jolly joker. Nagyon semleges íze van, mértékkel, fokozatosan bevezetve a gyomrodat sem bántja és ezerféleképpen elkészíthető. Most egy gyors csicseriborsó saláta receptet hoztam, ami magában is finom vagy rizzsel, bulgurral keverve teljes értékű főételként is megállja a helyét. Ez tipikusan ez a kinyitom a kamrát, és mégis lesz belőle valami típusú étel.

A február még a tél része, de a kertészkedés szerelmesei már elkezdhetik az évet! Ez a hónap ideális az előkészületekre, metszésre és bizonyos növények vetésére. Nézzük, milyen teendőink vannak ilyenkor a kertben és milyen növényeket vethetünk már el szabadföldbe vagy palántázásra!

Van az a pillanat, amit szinte minden kezdő kertész legalább egyszer átél. Hetek óta gondozod a kis magoncokat, figyeled, ahogy kibújnak, nőnek, erősödnek. Aztán egyik reggel arra eszmélsz, hogy a palánták a földön fekszenek, a száruk tövénél elvékonyodva, élettelenül. Mintha valaki éjszaka elvágta volna őket.

A palántanevelés tipikusan az a téma, amit sokan egyszerre várnak és félnek is elkezdeni. Valahol ott lebeg a fejünkben, hogy „most már illene”, közben meg ott a bizonytalanság: nem túl korai? nem túl késő? Elég lesz az ablakpárkány? Megint el fog pusztulni? Van pár tipp, amit ha megfogadsz, nagyobb az esély a sikerre, ezeket hoztam el most ebben a blog cikkben.