A gyakoribb locsolás nem oldja meg a problémát és nem is fenntartható, hiszen az erős napsugárzás a locsolás ellenére is képes kiégetni a növényeket. Ezért olyan kert kialakításra kell törekedni, amely eleve kevesebb vizet igényel, jobban árnyékolja saját magát, és képes átvészelni a hosszabb aszályos időszakokat is.
Egy kert hőmérséklete akár több fokkal is eltérhet attól függően, mennyi árnyék, növényzet és párolgó felület található benne.
Ha végigsétálsz egy teljesen füves, kopár udvaron délután kettőkor, majd átmész egy olyan részre, ahol fák, cserjék és évelők veszik körül az embert, azonnal érezni fogod a különbséget. Nemcsak a levegő hűvösebb, hanem a talaj is kevésbé forrósodik fel. Lehetne minden ágyásnak mesterséges árnyékolót készíteni és az átmeneti időszakban ez is egy jó köztes megoldásnak számít, de az igazi megoldás a minél több fa telepítése, ami idővel több árnyékot és természetes, élhető mikroklímát tud teremteni a kertben.
Sokan halogatják a faültetést, mert úgy érzik, évekig úgysem ad árnyékot.
Ez igaz. De minden év, amit várunk, újabb egy évvel tolja ki azt az időpontot, amikor végre élvezhetjük a lombkorona hűsét.
Nem kell hatalmas parkra gondolni. Már néhány jól megválasztott lombos fa is rengeteget számít. Árnyékolják a talajt, csökkentik a párolgást, élőhelyet biztosítanak a madaraknak és a beporzó rovaroknak, ráadásul sokkal kellemesebb lesz alattuk dolgozni vagy egyszerűen csak leülni egy nyári délutánon.
Ha most ültetsz, néhány év múlva már érezhető lesz a különbség. Ültess gyümölcsfát vagy szárazságtűrő díszfákat. Természetesen az első 2-3 évben ezeket is rendszeresen kell locsolni, hogy jól begyökeresedjenek és bírják a későbbi aszályos időszakokat, ezt sajnos nem tudod megspórolni.
A természetben szinte soha nem látni hosszú időn keresztül fedetlen földet.
Ha mégis csupasz marad a talaj, a nap pillanatok alatt kiszárítja. A felső réteg akár 50–60 °C-ra is felmelegedhet, ami megviseli a növények gyökereit és a talajban élő hasznos mikroorganizmusokra is pusztító hatással van.
A mulcsozás az egyik legegyszerűbb módszer arra, hogy megőrizzük a nedvességet.
Fűnyesedék, aprított ágak, szalma vagy falevél egyaránt megfelelő lehet. Egy vastag mulcsréteg jelentősen lassítja a párolgást, hűvösebben tartja a talajt, és közben folyamatosan javítja annak szerkezetét is.
A kert ilyenkor tulajdonképpen saját magát védi a kiszáradástól.
Fontos, hogy mulcsozás előtt jól locsold be a földet és csak utána terítsd be mulccsal az üres területeket és ne használj geotextilt a gyomosodás elkerülésére. A geotextil ugyanúgy pusztítja a talajéletet, mikroműanyagot juttat a talajba, ráadásul ahogy rákerül a por ugyanúgy gyomosodni fog. Ha megfelelő vastagságban fekteted le a mulcsot a gazosodást is elkerülheted geotextilezés nélkül.
Sokan évről évre ugyanazokat a növényeket próbálják megmenteni egyre több öntözéssel. Az elkövetkező években sok, korábban kedvelt évelő növény, cserje, díszfa féle fog majd eltűnni a magyar kertekből, mert ezek a fajták egyszerűen már nem érzik jól magukat az egyre forróbb nyarakon.
Érdemes fokozatosan olyan fajokat választani, amelyek eleve jobban viselik a szárazságot.
A levendula, a kakukkfű, a zsálya, a varjúháj, a cickafark, a díszfüvek vagy a kristályvirág nem véletlenül váltak ennyire népszerűvé az elmúlt években. Kevesebb vizet igényelnek, mégis hosszú ideig mutatósak maradnak.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy le kell mondani a kedvenc növényeinkről. De érdemes arra törekedni, hogy a kert egészének egyre nagyobb részét olyan fajok alkossák, amelyek a jövő éghajlatán is jól érzik magukat.
Sok kertbarát tapasztalja, hogy a paprika, az uborka vagy a cukkini a legnagyobb hőségben szinte leáll a fejlődéssel. A paradicsom virágai lehullanak, a levelek megperzselődnek, a talaj pedig estére is forró marad.
Ilyenkor nem feltétlenül több vízre van szükség, bár az okos locsolás is elengedhetetlen. Nem esőztetve locsolunk, hanem a tövekhez és inkább ritkábban, de többet, mint minden nap egy keveset.
Sokkal többet segíthet egy egyszerű árnyékoló háló (természetes anyagból például jutából), egy jól időzített mulcsozás vagy az, ha a növények között sűrűbb a takarás. A magasabb növények részleges árnyékot adhatnak az alacsonyabbaknak, így kevésbé melegszenek túl.
A veteményesben is érdemes úgy gondolkodni, hogy a növények segítsék egymást, ne különálló sorokban "szenvedjenek" a tűző napon. A paradicsomok közé ültess például bazsalikomot, büdöskét vagy zellert, amelyek a lombjukkal takarják a földet és így csökkentik a párologtatást, hűtik a gyökerek környezetét, így mérsékelhető a hőstressz, amit a paradicsomoknak át kell vészelniük a hosszabb kánikulák idején.
Ugyanezt megteheted a fák tövével is, ahelyett, hogy a tányért fedetlenül hagyod.
Régen természetes volt, hogy nyáron is rendszeresen érkezett csapadék. Ma már előfordul, hogy hetekig egyetlen csepp sem esik, majd néhány óra alatt lezúdul egy havi mennyiség. Ha ezt az esővizet hagyjuk egyszerűen elfolyni, értékes erőforrást veszítünk.
Egy ereszcsatornára csatlakoztatott esővízgyűjtő hordó meglepően sok vizet képes eltárolni. Ez később aranyat érhet a veteményesben vagy a frissen ültetett növényeknél.
De a kerti kisház vagy nagyobb egybefüggő felületek esetén is érdemes elvezetni a tetőre eső csapadékot akár egy újabb esővíz gyűjtőbe, kerti tavacskába vagy közvetlenül az ágyásokba.
Minél többféle növény él együtt egy kertben, annál stabilabb lesz az egész rendszer.
A különböző gyökérmélységű növények másképp hasznosítják a vizet, eltérő időpontban virágoznak, más-más rovarokat vonzanak, és kevésbé valószínű, hogy egyetlen betegség vagy kártevő egyszerre mindent tönkretesz.
Éppen ezért érdemes a díszkertet, a gyümölcsöst és a veteményest nem teljesen külön világként kezelni. Egy virágzó évelőágyás rengeteg beporzót vonzhat a zöldségekhez, a fűszernövények pedig egyszerre hasznosak a konyhában és a rovarok számára is. Nem ördögtől való dolog tehát, hogy a konyhakertben a paprika mellett évelő virágok is helyet kapjanak, vagy az egyik ágyásban elszórj egy kis mézontófüvet vagy sarkantyúkát a zöldségek mellé.
Egy fenntartható kert nem egyetlen szezon alatt készül el. Évről évre alakul, fejlődik és alkalmazkodik. Minden új fa, minden mulccsal letakart ágyás, minden szárazságtűrő évelő egy apró lépés afelé, hogy a kert kevésbé legyen kiszolgáltatva az időjárásnak.
Lehet, hogy néhány növénytől el kell búcsúznod, és lehet, hogy új kedvenceket kell felfedezned. Ez azonban nem veszteség, hanem alkalmazkodás egy megváltozott világhoz.
Ha a kertünket úgy alakítjuk ki, hogy a talaj, a növények és az élővilág egymást támogassák, akkor nemcsak kevesebbet kell locsolnunk és küzdenünk a hőséggel, hanem egy sokkal élhetőbb, hűvösebb és természetközelibb környezetet is kapunk cserébe. Olyan kertet, ahol a legforróbb nyári napokon is jó érzés kilépni az ajtón vagy legalábbis nem viszi le a tisztítótűz a hajunkat az első lépést követően. :)
Hogyan alkalmazkodhatunk az aszályos időszakokhoz a díszkertben és veteményesben? Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és hosszabb aszályos időszakokat hoz Magyarországon is, ami komoly kihívást jelent a kiskertek fenntartásában.
Zero waste csomagok
Zöldtudatos Otthon
Személyes higiénia
Lakberendezés
Utazás és bevásárlás
Blog
Akciós termékek
