A környezetünk természetes részei a mikroorganizmusok, amelyek közül sok kifejezetten hasznos szerepet tölt be. Az egészséges otthon nem steril laboratórium, hanem egy tiszta, rendezett élettér, ahol a rendszeres takarítás segít kordában tartani a szennyeződéseket anélkül, hogy feleslegesen terhelnénk a környezetünket vagy a saját szervezetünket.
Érdekes módon ráadásul nem mindig ott található a legtöbb baktérium, ahol elsőre gondolnánk.
Ha tippelned kellene, hol él a legtöbb baktérium a lakásban, valószínűleg nem a mosogatószivacs jutna először eszedbe.
Pedig a nedves, meleg környezet, valamint az ételmaradékok ideális feltételeket teremtenek a mikroorganizmusok számára. Egy elhasználódott szivacsban vagy ritkán tisztított mosogatókefében rengeteg baktérium telepedhet meg.
Ez persze nem jelenti azt, hogy fertőtlenítővel kellene áztatni minden használat után. Sokkal fontosabb a rendszeres csere, a megfelelő szárítás és az, hogy időnként alaposan megtisztítsuk ezeket az eszközöket.
A luffa szivacsot beáztathatod nátrium perkarbonátos vízbe és a mosogató kefe is kaphat egy néhány perces fürdőt benne. Mivel a kefe fából készül, ne hagyd benne sokáig, mert megrepedhet utána pedig csöpögtesd le és tedd jól szellőző helyre, hogy megfelelően ki tudjon száradni. A luffa szivacsot akár egy ájszakán át is áztathatod, semmi baja nem lesz.
A legtöbben a WC-t tartják a lakás legszennyezettebb pontjának, miközben a konyhai mosogató gyakran több szerves szennyeződéssel találkozik nap mint nap.
A nyers zöldségek, gyümölcsök, húsok maradványai, valamint az ételmaradékok mind hozzájárulhatnak a baktériumok elszaporodásához. Különösen a lefolyó környékén és a gumitömítéseknél érdemes rendszeresen tisztítani.
De ehhez általában nincs szükség agresszív vegyszerekre. A meleg víz, a citromsav és az időnként alkalmazott szódabikarbónás tisztítás sok esetben elegendő lehet a kellemetlen lerakódások eltávolításához.
Ezeket a felületeket naponta többször megérintjük, mégis ritkán kerülnek a takarítás középpontjába.
Egy villanykapcsoló, ajtókilincs vagy televíziós távirányító sokszor több kézzel érintkezik, mint a legtöbb bútorfelület. A szennyeződés itt elsősorban nem a szemmel látható kosz formájában jelenik meg, hanem a kézről kézre kerülő mikroorganizmusok révén.
Éppen ezért érdemes ezeket a felületeket is rendszeresen áttörölni egy enyhébb tisztítószeres vagy ecetes vízzel benedvesített kendővel.
A telefon szinte folyamatosan velünk van.
Megfogjuk bevásárlás közben, főzés közben, az autóban, a munkahelyen, majd letesszük az asztalra vagy az éjjeliszekrényre. Nem véletlen, hogy számos vizsgálat szerint a mobiltelefonok felületén jelentős mennyiségű baktérium található.
Miközben rendszeresen kezet mosunk, a telefon tisztításáról sokszor megfeledkezünk. Pedig egy gyors áttörlés mikroszálas kendővel sokat segíthet.
A fenntartható háztartás egyik alapja az egyszer használatos műanyag zacskók kiváltása. A vászontáskák, hálós zsákok és textil kenyeres zsákok valóban környezetbarát alternatívák, de időnként ezeket is érdemes kimosni.
Sokszor zöldségek, gyümölcsök, pékáruk vagy egyéb termékek kerülnek beléjük, amelyek apró szennyeződéseket hagyhatnak maguk után. A rendszeres mosás segít megőrizni a tisztaságukat és meghosszabbítani az élettartamukat.
A fa és a műanyag vágódeszkák egyaránt igénylik a rendszeres tisztítást.
A késsel keletkező apró bevágásokban ételmaradékok és nedvesség maradhat vissza, amelyek kedvezhetnek a baktériumok megtelepedésének. Fontos, hogy használat után minél hamarabb tisztítsuk meg őket, és hagyjuk teljesen megszáradni.
A természetes anyagokból készült vágódeszkák megfelelő ápolás mellett hosszú élettartamúak lehetnek, és nem feltétlenül igényelnek agresszív fertőtlenítőszereket.
A modern tisztítószer-reklámok gyakran azt sugallják, hogy minden baktérium ellenség.
Valójában a szervezetünk folyamatos kapcsolatban áll különböző mikroorganizmusokkal. A bőrünkön, a környezetünkben és az otthonunkban is jelen vannak olyan baktériumok, amelyek természetes részei az életünknek.
A túlzott fertőtlenítés hosszú távon nem feltétlenül jelent előnyt. A szakemberek többsége szerint a rendszeres tisztítás fontosabb, mint az állandó sterilizálás.
A cél inkább az, hogy eltávolítsuk a szennyeződéseket, a zsíros lerakódásokat és a problémát okozó kórokozókat, miközben megőrizzük az otthon természetes egyensúlyát.
Valószínűleg te is találkoztál már olyan fotóval az interneten, ahol egy túl erős hideg zsíroldó megmarta a konyhabútort, vagy egy klóros tisztítószer maradandó nyomot hagyott egy felületen.
Sőt, könnyen lehet, hogy veled is előfordult már hasonló.
A nagyon agresszív tisztítószerek nemcsak a szennyeződéseket oldják, hanem bizonyos esetekben a felületet is károsíthatják. Megmarhatják a műanyagokat, elszínezhetik a fugát, károsíthatják a festett felületeket vagy akár az érzékenyebb bútorlapokat is.
Emellett használatuk során a levegőbe kerülő vegyi anyagok belélegzése sem feltétlenül tesz jót a szervezetünknek.
A legtöbb mindennapi takarítási feladathoz nincs szükség ipari erősségű vegyszerekre.
A citromsav, a szódabikarbóna, a mosószóda vagy a környezetbarát tisztítószerek sok esetben ugyanúgy képesek eltávolítani a vízkövet, a zsíros szennyeződéseket vagy a kellemetlen szagokat, miközben kevésbé terhelik a környezetet.
A kíméletesebb megoldások előnye nemcsak a természet védelmében rejlik. Az otthonunk felületei, a használati tárgyaink és gyakran a saját egészségünk is hálás lesz érte.
A tiszta otthon tehát nem attól lesz egészséges, hogy minden élőlényt eltávolítunk belőle. Sokkal inkább attól, hogy rendszeresen takarítunk, odafigyelünk a problémás területekre, és olyan megoldásokat választunk, amelyek hosszú távon is biztonságosak a családunk, a környezetünk és az otthonunk számára.
Sokszor felmerül kérdésként és számos zero waste könyvben is felmerül az ecet és a szódabikarbóna együttes használata. De vajon jót teszünk-e akkor, ha ezt a két anyagot egymással vegyítve használjuk?
Zero waste csomagok
Zöldtudatos Otthon
Személyes higiénia
Lakberendezés
Utazás és bevásárlás
Blog
Akciós termékek
