A napokban kaptunk egy nagyon jó kérdést az egyik vásárlónktól. Éppen a PUL béléssel készült frissentartó kenyérzsákjainkról érdeklődött, amikor megkérdezte:„Ugye ezek BPA-mentesek?” Természetesen meg tudtuk nyugtatni, hogy igen, de utána rájöttünk valamire. Rengeteget írunk a fenntartható anyagokról, a műanyagok kiváltásáról, a kenyér frissen tartásáról és a tudatos háztartásról, de magáról a BPA-ról még soha nem meséltünk részletesebben.
Pedig szinte biztos, hogy te is találkoztál már a "BPA Free" felirattal egy kulacson, ételtárolón vagy akár egy gyerekeknek készült poháron. A legtöbben tudják, hogy ez valami jó dolog, de hogy pontosan mi is a BPA, miben található meg, miért került ennyire a figyelem középpontjába, és valóban kell-e tartani tőle, arról már jóval kevesebb szó esik.
Ebben a cikkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe közérthetően, túlzott riogatás nélkül.
A BPA, vagy teljes nevén biszfenol-A, egy olyan ipari vegyület, amelyet az 1950-es évektől kezdve használnak különböző műanyagok és műgyanták gyártásához. Nem önmagában egy műanyagfajta, hanem egy alapanyag, amely bizonyos műanyagoknak olyan tulajdonságokat ad, mint a nagyobb keménység, átlátszóság vagy ütésállóság.
Évtizedeken keresztül teljesen hétköznapi alapanyagnak számított, ezért rengeteg olyan termékben megtalálható volt, amelyekkel nap mint nap kapcsolatba kerültünk.
A problémát nem az jelenti, hogy minden BPA-t tartalmazó tárgy veszélyes lenne, hanem az, hogy bizonyos körülmények között – például melegítés vagy hosszú használat során – kis mennyiségű BPA kioldódhat az élelmiszerbe vagy italba.
Ez indította el azokat a kutatásokat, amelyek miatt ma már sokkal óvatosabban kezelik ezt az anyagot.
Amikor valaki meghallja, hogy BPA, legtöbbször rögtön a műanyag kulacsokra gondol. Pedig meglepő tárgyakban találkozhatsz még ezzel az anyaggal.
A biszfenol-A-t elsősorban polikarbonát műanyagok és epoxigyanták gyártásához használják. Ezek teljesen más anyagok, mint például a textiliparban alkalmazott poliészter vagy poliuretán.
Éppen ezért a BPA leggyakrabban olyan termékekben fordult elő vagy fordulhat elő, mint:
régebbi műanyag kulacsok,
kemény, átlátszó ételtároló dobozok,
konzervdobozok belső bevonata,
alumínium italos dobozok védőrétege,
hőpapíros nyugták és pénztárblokkok,
egyes régebbi konyhai eszközök.
Ami viszont sokakat meglephet, hogy a poliészterhez és a poliuretánhoz általában nincs szükség BPA-ra.
Ennek egyszerű oka van. A BPA-t azért alkalmazzák, mert bizonyos műanyagoknak szeretnének nagyobb merevséget, keménységet vagy átlátszóságot adni. A poliészter szálaknak vagy a poliuretán bevonatoknak teljesen más tulajdonságokra van szükségük, ezért ezek gyártása más kémiai eljárásokkal történik.
Ezért önmagában attól, hogy egy termék poliésztert vagy poliuretánt tartalmaz, még egyáltalán nem következik, hogy BPA is lenne benne.
Mivel ez volt a kérdés, ami ezt a cikket inspirálta, szeretnénk erre is kitérni.
A Back2Basics PUL béléssel készült kenyérzsákjai olyan alapanyagból készülnek, amely OEKO-TEX® STANDARD 100, 1. termékosztály minősítéssel rendelkezik.
Ez a textilipar egyik legismertebb és legszigorúbb független tanúsítványa. Az 1. termékosztály ráadásul a legszigorúbb kategória, hiszen olyan textíliákra vonatkozik, amelyek akár csecsemők bőrével is közvetlenül érintkezhetnek.
A vizsgálat során több száz potenciálisan káros anyagot ellenőriznek, köztük a biszfenol-A (BPA) jelenlétét is. Csak azok az anyagok kaphatják meg ezt a tanúsítványt, amelyek megfelelnek ezeknek a szigorú határértékeknek.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden PUL alapanyag automatikusan ilyen minőségű, ezért mindig érdemes megnézni, milyen tanúsítványokkal rendelkezik az adott textil.
Az elmúlt években egyre több kutatás vizsgálta, hogy a BPA hogyan hathat az emberi szervezetre.
A biszfenol-A az úgynevezett endokrin diszruptorok, vagyis hormonrendszert befolyásoló vegyületek közé tartozik. Szerkezete részben hasonlít az ösztrogén hormonhoz, ezért felmerült, hogy hosszú távon befolyásolhatja bizonyos hormonális folyamatokat.
A kutatások többek között a termékenységre, a fejlődő magzatra, az immunrendszerre és az anyagcserére gyakorolt lehetséges hatásait is vizsgálják.
Bár sok kérdésben még ma is folynak a tudományos vizsgálatok, az elővigyázatosság elve miatt az Európai Unió az elmúlt években jelentősen szigorította a BPA élelmiszerekkel érintkező termékekben történő felhasználását.
Szerencsére ehhez nem kell kidobni a fél konyhát. Sokkal többet számít néhány egyszerű szokás kialakítása.
Ha lehet, válassz üveg vagy rozsdamentes acél kulacsot, ne melegíts ételt régi műanyag dobozokban, cseréld le a sérült, megkarcolódott ételtárolókat, és vásárláskor figyelj a BPA-mentes jelölésre. A friss alapanyagok, az üvegben tárolt élelmiszerek és a minőségi, tanúsított textíliák használata szintén segíthet csökkenteni a felesleges kitettséget.
Talán ez a legfontosabb üzenet. Ma már sokszor minden műanyagot egy kalap alá veszünk, pedig nagyon különböző anyagokról beszélünk. Más összetételű egy PET-palack, egy polikarbonát kulacs, egy PUL textil vagy egy poliészterből készült ruhadarab. Éppen ezért nem lehet automatikusan kijelenteni, hogy minden műanyag BPA-t tartalmaz.
Sokkal fontosabb megnézni, hogy az adott termék milyen alapanyagból készült, rendelkezik-e független tanúsítványokkal, és milyen célra használjuk.
A tudatos vásárlás azt jelenti, hogy ismerjük, mit viszünk haza, és lehetőség szerint olyan termékeket választunk, amelyek biztonságos, bevizsgált alapanyagokból készülnek, mert a tartós, minőségi termékek használatával a környezetünket és a szervezetünket is kevésbé terheljük.
Egy bizonyos ponton mindannyian elérkezünk oda, hogy vágyunk az egyszerűségre, tisztaságra és rendezett környezetre. Ha te is érzed már az igényt arra, hogy megszabadulj a felesleges dolgoktól és rendszerezd az élettered, ez alábbi könyvek segíthetnek ráhangolódni a szelektálásra és minimalista szokások kialakítására.
Zero waste csomagok
Zöldtudatos Otthon
Személyes higiénia
Lakberendezés
Utazás és bevásárlás
Blog
Akciós termékek
