A saját kerti komposztáló kialakítása és az így megtermelt tápanyagokban gazdag föld felhasználása rengeteg előnnyel jár a növények és a kertedben lévő élőlények számára.
Tápanyag a növényeknek
A kerti komposzt számos tápanyagot tartalmaz, amely a növények egészséges fejlődése szempontjából kulcsfontosságú. Ilyen például a nitrogén, foszfor és kálium.
A tápanyagok lassan szabadulnak fel, így hosszabb távon biztosítják a növények számára a szükséges energiaforrást.
Az egészséges, tápanyagdús földben nevelkedett növények ellenállóbbak a különféle gombás megbetegedésekkel szemben, ami a veteményesben hozzájárul a nagyobb és szebb terméshozamhoz is.
Csökkenti a talajeróziót
A jó kerti komposzt javítja a talaj struktúráját és hatékonyabbá teszi a vízmegkötő képességét is. Ezek a tulajdonságok hozzájárulnak a talaj megfelelő szellőzéséhez és ideális vízelvezetéshez, valamint segít a talaj pH értékének szabályozásában is.
Kevesebb kommunális hulladék
A kerti komposztáló kialakítása mellett szól az az érv is, hogy a kerti, konyhai hulladékok és egyéb szerves anyagok komposztálása csökkenti a szemétlerakókba kerülő hulladék mennyiségét, amely hozzájárul a fenntarthatósági és környezetvédelmi célok eléréséhez is.
Drasztikusan csökkent a kommunális hulladékunk a kerti komposztálónk kialakításával, a benne termelődő humuszban gazdag földet pedig minden évben az utolsó porszemig felhasználjuk a növényeink táplálására.
Hogyan készíts kerti komposztálót házilag?
Bár a boltokban már sokféle kerti komposztálót vásárolhatsz készen, néhány kallódó alapanyag felhasználásával te is könnyedén készíthetsz magatoknak házi komposztálót a kertben.
A komposzt keret készülhet akár egyszerű raklapból is, vagy használhatsz csirkehálót és fa léceket is a keret elkészítéséhez.
Válassz egy helyet a kertben, amelyet nem tűz folyamatosan a nap, ugyanakkor nem is fagyzugos.
A komposztáló helyének kiválasztásánál érdemes figyelembe venni azt az igényt is, hogy könnyen megközelíthető legyen, illetve ne zavarja a szomszédokat sem.
Amennyiben raklapot szeretnél használni a keret kialakításához áss egy megfelelő méretű négyzetes vagy téglalap alakú alapot a földben körülbelül 10 centiméter mélységben.
Támaszd a “mini vermed” oldalának a raklapokat és a széleit kösd össze vagy szegeld össze úgy, hogy maradjon rajta egy kis bejárat is.
Ezen az ajtón keresztül könnyebben hozzáférsz majd a kupachoz átfordatáskor, illetve ha nagyobb mennyiségű barna vagy zöld hulladékot szeretnél akár talicskával kiborítani nem kell leszerelni a keretből, ahhoz hogy ezt könnyedén meg tudd tenni.
Az így elkészült komposztálóba rétegezve, vegyesen kell elhelyezned a barna és a zöld anyagokat.
Milyen anyagok kerülhetnek a komposztba?
A megfelelő komposzt készítéséhez kulcsfontosságú, hogy nagyjából egyenlő arányban kerüljenek a dombra zöld és barna anyagok.
Zöld anyagok lehetnek például a fűnyesedék, konyhai zöldség és gyümölcs hulladékok, tojáshéj, kávézacc, levágott virágok.
Barna anyagok például a faágak, száraz falevelek, széna, fakéreg, nyers kartonpapír vagy festékanyagot nem tartalmazó, régi virágföld a cserepekből. De ide kerülhetnek akár a 100% természetes anyagokból készült textilek is, természetesen minél apróbb darabokra vágva és persze lebomlanak a luffa szivacsok, konyhai mosogatóeszközök is.
Ha újonnan alakítasz ki komposztot az első rétegnél mindig használj aprított faágakat illetve száraz leveleket majd erre a rétegre jöhetnek a zöld anyagok és folytasd a rétegzést az év során.
Időnként érdemes átforgatni a komposztunkat és ha túl száraznak ítéljük akár meg is locsolhatjuk, ha pedig nyákos, túl nedves környezetet teremtettünk a túl sok zöld anyag hozzáadásával szintén az átforgatás és barna anyagok hozzáadása lehet a megoldás.
A jó komposzt nedvességtartalma körülbelül 50-60%. A benne lévő anyagok nem büdösek, nem penészednek.
A teljesség igénye nélkül például ezeket az anyagokat teheted a komposztba:
- Aprított faágak, gallyak
- Falevél (a közhiedelemmel ellentétben a diólevél is komposztálható)
- Széna, szalma,
- űnyesedék
- Növények elhalt része vagy levágott része
- Zöldség és gyümölcshulladék
- Tojáshéj
- Teafű, kávézacc
- Tiszta papírhulladék (pl kartonpapír, papír térkitöltő stb.)
- Állatok szőre
Milyen anyagokat ne tegyünk a komposztba?
- Zsíros, szennyezett papírhulladék
- Műanyagot tartalmazó hulladék
- Állati eredetű konyhai hulladékok (vonzzák a rágcsálókat)
- háztartási szemét
- vegyszerek és gyógyszerek
- salakanyag
- olaj
Komposztálható a diólevél és a tűlevelű növények?
A diólevél és a tűlevelű növények elhalt részei is kerülhetnek a komposztra mértékkel. Mivel ezek is szerves anyagok természetesen lebomlanak a megfelelő körülmények között.
A diólevéllel kapcsolatban az adhat okot a kétségre, hogy sokan attól tartanak, hogy a növényben lévő juglon gátolja majd a növények fejlődését.
Ha diólevél is kerül a komposztba érdemes legalább egy évet várni a felhasználással.
A mi növényeinknél soha nem okozott gondot az, hogy diólevél is került a komposztba, pedig a diófánk már több, mint 20 éves, tehát biztosan termel már olyan mennyiséget ebből a vegyületből, aminek gondot kellett volna okoznia.
A fenyőfélék komposztálásával kapcsolatban pedig az szokott felmerülni, hogy túl nagy arányban elsavasíthatja a földet. Mértékkel azonban kerülhet ez is a komposztra.
Ezeket az anyagokat akár egy kisebb, külön kialakított gyűjtőben is lehet komposztálni, így készíthetünk magunknak a fenyőágak és tűlevelek komposztálásával megfelelő ph értékű földet a magnóliáknak, áfonyának, rhododendronnak is, amelyek inkább a savanyú talajt kedvelik.
Honnan tudom, hogy már felhasználhatom a komposztot?
A jó kerti komposzt állaga az egyenletesen lebomlott, föld-szerű állapot. Az elkészült komposzt sötétbarna vagy fekete színű, és az eredeti összetevők már egyáltalán nem felismerhetőek benne. A jó minőségű komposzt nem büdös és szemcséi nem lehetnek túl nagyok vagy túl kemények. Kellemesen kipereg az ujjaid között, ha felveszel belőle egy marékkal. Nem tömör, nem ragacsos.
Az elkészült komposzt használati ideje a felhasznált összetevőktől és a komposztálás módjától függ. Általában a komposztálás folyamata 6 hónaptól akár 2 évig is eltarthat. A komposzt állagát és érettségét azonban nem csak az idő, hanem az összetevők aránya, a nedvességtartalom, a hőmérséklet és a szellőzés is befolyásolja.
Az elkészült komposzt akkor használható a növényeknél, amikor már teljesen érettnek tűnik, és nem tartalmaz semmilyen felismerhető összetevőt. Az érett komposzt a talajba bekeverve tápanyagokkal és humusszal gazdagítja azt.
Ha szeretnéd felhasználni a komposztodat egy fából és csirkehálóból készült házi komposzt szitán könnyedén át tudod rostálni a földet. Így a nagyobb faágak és a még egyben lévő hulladékok fennakadnak a rácson.
A szitálás során rengeteg élőlénnyel fogsz majd találkozni az evidens gilisztákon kívül. Ezek a bogarak és rovarok szintén segítségedre vannak a lebontási folyamatban. Tedd vissza őket a gödör aljára, hogy végezzék tovább az értékes munkájukat és ne csinálj belőlük madáreleséget!
