Mi kerülhet a komposztba?

Mi kerülhet a komposztba?

• Gyümölcs- és zöldséghéjak, csutkák, konyhai zöldmaradékok

• Kávézacc, teafű (zacskó nélkül), gyógynövények

• Tojáshéj apróra törve

• Fűnyesedék, levágott fű és lágyszárú növények

• Lehullott lomb, avar (a diófélék is komposztálhatóak, de azt külön érdemes gyűjteni)

• Elszáradt virágok, elhalt növényi szárak

• Természetes fa fűrészpora és forgácsa (kezeletlen)

• Vegyszermentes karton és háztartási papír

• Növényevő állatok trágyája (pl. nyúl, ló, csirke)

• Fahamu kis mennyiségben

Mi nem kerülhet a komposztba?

• Hús, hal, tejtermékek és zsiradékok

• Főzőolaj, sütőzsiradék

• Beteg, fertőzött növények részei

• Virágzó gyomok vagy magot hozott gyomok

• Vegyszerekkel kezelt, permetezett zöldségek és gyümölcsök

• Festett, lakkozott vagy kezelt faanyag

• Fényes, bevonatos vagy nyomtatott papír, műanyagok

• Olajos örökzöldek és diólevelek nagy mennyiségben (ezt külön érdemes komposztálni, több idő a lebomlásuk)

• Húsevő állatok ürüléke (kutya, macska)

• Emberi ürülék és szennyvíziszap

Hogyan alakítsuk ki a jó komposztot?

A komposztálás akkor működik a legjobban, ha betartunk néhány egyszerű szabályt. A különböző anyagokat érdemes rétegezve elhelyezni, hogy a nedves, nitrogénben gazdag „zöld” összetevők és a száraz, széntartalmú „barna” anyagok egyensúlyban legyenek. A nagyobb darabokat aprítsuk fel, mert így gyorsabban indul meg a lebomlás, és a végtermék is homogénebb lesz.

A megfelelő nedvesség és levegő

A bomlási folyamatnak nedvességre és oxigénre van szüksége. Ha túl száraz a komposzt, lassan indul be a lebomlás, ha túl nedves, akkor rothadás és kellemetlen szagok keletkezhetnek. Éppen ezért időnként ellenőrizzük a nedvességet, és ha kell, öntözzük meg, vagy adjunk hozzá száraz levelet és ágaprítékot. A levegőztetésről forgatással gondoskodhatunk, így a mikroorganizmusok számára ideális körülmények alakulnak ki.

Vegyszermentesség és biztonság

Fontos alapelv, hogy a komposztba csak vegyszermentes, természetes anyagok kerüljenek. A festett fa, a permetezett növényi részek vagy a műanyaggal szennyezett papír rontja a komposzt minőségét, és mérgező anyagokat juttathat a talajba. Ezért mindig figyeljünk oda, hogy valóban csak tiszta szerves hulladékot használjunk.

A kérdés, hogy mi kerülhet a komposztba, sokkal többről szól, mint a hulladék csökkentéséről. Ha tudatosan válogatunk, akkor értékes tápanyagokat juttatunk vissza a földbe, és hozzájárulunk a természet körforgásához. Amit bele lehet tenni, az gyorsítja a bomlást és gazdagítja a talajt, amit pedig jobb elkerülni, az fertőzést, kártevőket vagy szennyezést okozhat. Ha betartjuk az arányokat, gondoskodunk a megfelelő levegőzésről és nedvességről, akkor a komposzt a konyhai hulladék újrahasznosítását is segíti, illetve kertünk egyik legnagyobb kincsét is megteremti.