Neked is mondták gyerekkorodban, hogy ne játssz az étellel/egyél meg mindent és legyél hálás, mert más nem ilyen szerencsés?
Megboldogult Mancika néni, az óvodai dadánk unalomig ismételt mondata volt ez. Valószínűleg, ha akkor a lenti statisztikákkal vázolja fel az ételpazarlás negatív hatásait csak üveges szemekkel bámul rá az akkori 3 éves énem, az már más tészta, hogy a más éhezik szónoklat se feltétlenül hat meg egy 3 évest.
Most kicsit én is Mancika néni leszek és hozok neked pár tippet, hogyan kerülheted el az ételpazarlást a saját otthonodban, de előtte még mutatok néhány szemfelnyitós statisztikát, amelyek miatt tényleg érdemes megfontolnod a tudatosabb ételfogyasztást.
- Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint évente több mint 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe a világon. Ez az elpazarolt élelmiszer mennyiség jelentős üvegházhatást okoz, hiszen a bomlás során metánt és szén-dioxidot termel. Forrás: FAO, "Global Food Losses and Food Waste" (2011)
- Az élelmiszer pazarlásnak komoly vízfelhasználási igénye is van. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint az élelmiszerhulladék termeléséhez használt víz mennyisége évente eléri a 250 köbkilométert, ami több mint a Világóceánok éves frissvízhozama. Forrás: UNEP, "Food Wastage Footprint: Impacts on Natural Resources" (2013)
- Az élelmiszerpazarlás jelentős mennyiségű energiaveszteséget eredményez. A világban az élelmiszerhulladék előállítása, feldolgozása, tárolása és szállítása során elvesztegetett energia mennyisége évente közel 1,4 milliárd hektoliter olajegyenérték (TOE), ami meghaladja az Afrika egészének energiatermelését. Forrás: Food and Agriculture Organization (FAO) of the United Nations, "Food Wastage Footprint: Full-Cost Accounting" (2014)
- Az élelmiszerpazarlás jelentős területigényt is követel. Az elpazarolt élelmiszer megtermeléséhez használt földterület évente mintegy 1,4 milliárd hektár, ami a világ mezőgazdasági területének mintegy 30%-át teszi ki. Forrás: UNEP, "Food Wastage Footprint: Impacts on Natural Resources" (2013)
Durva igaz? Elpazarlunk egy csomó édesvizet, energiát és a világ mezőgazdasági területeinek a harmadát csak azért, hogy szemétbe dobhassuk az ételt, amire nincs szükségünk...
Nem legyinthetünk annyival, hogy ezt a kibocsátást főként a nagy piaci szereplők okozzák, mert a nagy piaci szereplőket pedig az emberek fogyasztási igényei ösztönzik a túltermelésre. Éppen ezért igenis fontos, hogy te a saját háztartásodban hogyan viszonyulsz az ételek felhasználásához és az ételpazarláshoz.
Tervezz előre
Nem szükséges rögtön egy havi menütervvel indulnod. Egyszerűen csak írjátok össze azt a 15-30 ételt, amit szerettek enni és gyakran megfordul a konyhátokban. A heti tervezésnél óriási könnyebbség lesz erről a listáról kiválasztani, hogy a hét során mit szeretnétek enni és ehhez mérten tudod majd összeállítani a heti bevásárló listádat. Így biztosan nem kerül majd olyan dolog a kosárba, ami majd elfeledve zöldül meg a hűtő hátsó zugában.
Tarts heti hűtő ellenőrzést
Jelölj ki egy napot, amikor átnézed a hűtőd tartalmát. A közeli lejárati dolgokat tedd könnyebben elérhető helyre vagy készítsd elő úgy, hogy csak ki kelljen venni a hűtőből és azonnal fogyasztható legyen. Ehhez jól jönnek a légmentesen lezárható tárolók, amelyek segítenek tovább frissen tartani az ételeket. Vágd fel a gyümölcsöket, zöldségeket. Meglátod, hogy így még az is falatozni fog belőle, aki egyébként magától hozzá sem nyúlna ehhez az ételhez.
Fagyassz vagy tartósíts más módon
Nagyon sok étel fagyasztható állag és ízromlás nélkül. Ha az étel elkészítése után úgy látod, hogy elszámoltad magad és nem fogjátok tudni napokig enni ugyanazt, fagyaszd le és egyétek meg egy másik időpontban. Az ilyen SOS fogások életmentőek tudnak lenni, ha épp nincs időd főzni.
A megmaradt zöldségeket akár savanyíthatod ecettel vagy fermentálhatod sós felöntőlével is vagy nyáron kovászolhatod, ha úgy tetszik. :) Egészen új ízt kölcsönöznek az ételnek és máris lett egy probiotikumod kb nulla befektetéssel, ami az emésztésednek is sokat segít majd.
Tárolj helyesen
Biztos veled is előfordult már, hogy a kamra teljes tartalma a kukában landolt, mert hazahoztál valami kis bogarat az áruházból vagy időközben költözött be a kis gaz a tárolóedényeidbe.
Jó praktika, hogy a liszteket, őrleményeket 1-2 napra a fagyasztóba teszed, mielőtt átöntöd a tárolójukba. Ne a saját csomagolásukban tárold őket, mert nem csak a papírt, de még a műanyagot is simán átrágják a bogarak. Egy jól záródó üveg tárolóban kisebb az esélye a bogarak elterjedésének még akkor is, ha valamelyikben véletlen beindul a buli.
A másik szívfacsaró esemény, amikor az egyébként is iszonyatosan drága kenyér felét megzöldülve dobod ki a kukába. Helyes tárolással és a kenyér állagának figyelemmel kísérésével ez is elkerülhető.
A frissentartó kenyeres zsákjaink például 4-5 napig biztosan puhán és penészmentesen tartják a kenyereket. Ha pedig már látod, hogy elkezdett megszikkadni és úgy gondolod, hogy ilyen formában nem szívesen eszitek meg szendvicsként találj ki alternatív felhasználási formákat. Csinálj bundás kenyeret, sajtos melegszendvicset, használd fel fasírtokban, krutonként vagy szárítsd ki és daráld fel zsemlemorzsának. Számos lehetőséged van újragondolni a kenyér felhasználását.
Konkrét tippek az alapanyagok felhasználásához
Az élelmiszerpazarlás elkerülésének szerintem legkreatívabb része, amikor megpróbálod újragondolni a már elkészített ételt, hogy ne kelljen napokig ugyanazt enni, ha már elszámoltad magad a készítés során.
A rizsből például készíthetsz kínai pirított rizst zöldségekkel, belerakhatod a töltött ételekbe, sőt akár ki is ránthatod finom sajttal a közepén.
A zöldséghéjakból remek alaplevet készíthetsz, még mielőtt a komposztra dobnád őket, vagy szárítással tökéletes delikátot kapsz.
A megmaradt húslevest felhasználhatod alapléként egy másik fogáshoz.
A pörköltből pedig remek húsos palacsinta, főzelék feltét vagy hamis gulyás készülhet.